1.fejezet

Hey everybody!:3

Remélem tetszett a prológus. Ha nem is, azért belevágok az első fejezetbe. Olvasás közben tudtok zenét hallgatni, chaten írni meg pipálni. Sőt ha tényleg tetszik a story akkor fel tudtok iratkozni. bye xxx.

A *jéghideg kezű, magányosan üldögélő* srác szemszöge:

-Valaki segítsen!-kiabáltam.-Ez a lány elájult!

-Mi van? Szerintem te totál be vagy szívva. Nem látod hogy mennyi csaj van itt aki áll? Állva ájulásról még nem hallottam, te igen?-kérdezte egy srác.

-Szerintem te vagy beszívva.-feleltem.

Felemeltem az ájult lányt, és kivittem a házból. Szerencsére nyitva volt az ajtó. Amint kiértünk letettem egy kerti asztalra és előkaptam a mobilom.

Pár perc múlva szirénázásra gyűlt ki mindenki az udvarra és az utcára.

-Basszus. Rendőrök.-kiabálta egy magas, vékony srác.

-Mentők, de nem gáz.-felelte egy normális állapotban lévő lány.

*Pár perccel később*

A mentő autóban ültem egy másik fiúval. Brianna egy hordágyon feküdt, lélegeztető volt rajta. 

-Mit láttatok? Mi történt?-kérdezte az egyik mentő.

-Én semmit.-felelte Sam.

-Én igen. A lány felém indult amikor hirtelen a fejéhez kapott és egyszer csak térdre esett, hoztam neki hideg vizet, a szájához vette és leejtette, szóval akkor ájult el.-válaszoltam a kérdésre.

-Mennyit ivott? Tudjátok? Van valami speciális betegsége? Ez egy roham lehetett.-mondta.

-A buli elején adtam neki egy doboz sört.-húzta el a száját Sam.- Egyszer mesélt valami betegségről. Azt hiszem cukor beteg.

-Nem ivott sokat. Amikor felém jött egy sörös doboz volt nála, de több mint félig tele volt amikor leejtette.-válaszoltam.

-Az nem jó ha cukor beteg. Még kérdeznék később pár dolgot de most itt vagyunk. A lánynak magukon kívül vannak barátai, hozzátartozói?-kérdezte.

-Persze.-felelte Sam.-Az anyukájának tudok telefonálni. Az apja már nem él.

*30 perccel később*

Brie egy beteg ágyon feküdt a kórházban. Miután Sam értesítette az anyját, ő rögtön bejött a lány húgával együtt.

Sam már mindent elmondott Brianna anyukájának. Miután az anya és másik lánya kijött a szobából odajöttek hozzám.

-Nagyon szépen köszönöm a segítségedet! Nélküled talán ott feküdne eszméletlenül. Hogyan háláljam meg?-kérdezte a nő.

-Ilyet nincs miért meghálálni. Ez ösztönös, csak nem hagyok ott egy ájult embert a földön !? Csak azt szeretném kérdezni hogy hogy hívják a lányt.-kértem.

-A neve Brianna Campbell, Brie a beceneve. Kérem bocsáss meg hogy nem mutatkoztam be, a nevem Maria Campbelle. Ő pedig Brie húga, Kelly.-mutatott Kellyre.

-Értem. Én pedig Edward vagyok.-válaszoltam.

-Örülök hogy megismertelek. Remélem Brianna jobban lesz.-felelte és elment.

-Ú...a nővéremnek aztán van ízlése.-kacsintott rám Kelly.-Barna göndör haj, zöld szem. Olyan ismerős vagy valahonnan. Na mindegy, szia.

-Szia.-húztam félmosolyra a számat.
Kiérve a kórházból esőcseppek estek a fejemre. Futva mentem haza. Otthon ettem, aztán felsiettem a szobámba. Egy üzenetet találtam a szobám ajtaján.
'Bocsi, de meg kellett állítanom'. Ez állt a papíron.